skip to Main Content

Kapítulu 9. Rai

64 pájina

Rai ne’ebé ita-nia ain sama fornese ai-han no fó moris ba ema biliaun. Esensiál mós ba ekosistema mundu nian no redusaun mudansa klimátika. Rai mak valor liu hotu no liuhusi… liután

Bele asesu kapítulu ida-ne’e iha tamañu rua:
5.6MB (koneksaun internet fraku)
17.3MB (koneksaun internet lalais)

Clear

Rai ne’ebé ita-nia ain sama fornese ai-han no fó moris ba ema biliaun. Esensiál mós ba ekosistema mundu nian no redusaun mudansa klimátika. Rai mak valor liu hotu no liuhusi pratika aat lalais bele estraga mundu tomak. Kapítulu ida-ne’e esplika oinsá atu próteze, hasa’e no hadi’a imi-nia rai, ba kuda ai-han no seguransa ba manan-moris no ba protesaun no rejenerasaun ita-nia mundu.

Tópiku inklui identifikasaun rai nia pH, defisiénsia, materiál sira hodi konstrui rai orgániku, baktéria ativatór, kompostu, kompostu been, bio-anar, minooka no habarak minooka, mulsa no ai-legume.

Konteúdu inklui:

  • Saida mak rai moris saudavel?
  • Benefísiu rai moris saudavel
  • Tipu rai diferente – tahu no rai-henek
  • pH rai – ásidu no álkali
  • Siklu nutriente
  • Nutriente rai – konstrutór planta
  • Rai-kutun – konstrutór rai
  • Estratéjia hadi’a rai ho orgániku
    – Ativatór mikro-organizmu
    – Bio-anar – ahi-anar ativu
    – Adubu been
    – Adubu orgánika
    – Hakiak minooka
    – Ema-nia estrume
    – Mulsa orgánika no naturál
    – Legume
    – Ai-horis estrume matak
Close search
Cart
Back To Top